I. Masters Of Library Science Conference

November 15-16-án került megrendezésre az ELTE hallgatói által kezdeményezett első MLS konferencia. Az esemény – az ünnepélyes megnyitót követően – a négy fejezetből álló bevezető előadással kezdődött, melyek 30-30 percben voltak hivatottak összefoglalni a tárgyalásra kerülő témákat. Ezek alapján volt lehetősége a résztvevőknek eldönteni, hogy melyik csoportban kívánnak részt venni.

Az alábbi szekciók kerültek megvitatásra:
„Eladjuk, megveszik, eladják, elveszik (?)” címmel dr. Horváth Sándor Domonkos jogász – könyvtárigazgató úr az igen aktuális szerzői jogról, a digitális tartalmak privatizációjáról, illetve a kulturális anyagok áruba bocsátásáról tartott előadást.
A „K2 – könyvtárosok a weben” című szekció öt témavezető előadásából állt. Előadásuk javarészt az OSZK október 26-i konferencián elhangzottakra épült. Az előadók közt üdvözölhettük Koroknai Sándort – aki a „Szabad szoftverekkel az innovatív könyvtárért” címmel tartott előadást -, Paszternák Ádámot – „Nem vagyunk egyedül – A háló szociális oldala” -, Szabó Attilát – „A nemecsek.hu projekt” bemutatásáért – Kardos Andrist – aki „Az UTCA közösségi katalógus” fejlesztéséről tartott előadást – végül Baranyi Flóra könyvtárépítészt, aki a „Változó könyvtári terek a közösségépítés jegyében” című előadását prezentálta a hallgatóságnak. Az előadók prezentációi és Takács Dániel részletesebb összefoglalója megtalálható a konferencia.klog.hu, illetve Baranyi Flóra témájához kapcsolódó modern kivitelezésű könyvtárakról szóló fotók a konyvtarepiteszet.klog.hu oldalon.
A harmadik szekciót az „Új Magyarország. Új könyvtárak?” címmel dr. Skaliczki Judit és Darvas Tóth Péter vezette, melyen megvitatásra került a 2008 és 2013 közötti könyvtárügy, illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv könyvtárfejlesztési programjában rejlő lehetőségek.
Végül az említett szekciókkal párhuzamosan dr. Fodor Péter főigazgató úr és dr. Kiszl Péter vezetésével az „Input-output: humánerőforrást kibocsátó intézmények és felvevőpiac” címmel tartották meg előadásukat. A könyvtáros felsőoktatási képzésnek központi szerep jutott munkájukban, illetve igen nagy vitát váltott ki a kérdés: vajon jogos-e az „informatikus” jelző az informatikus könyvtáros szak elnevezésben.
Az első nap végén a közeli Favorit étterembe mehettek át vacsorázni együtt a résztvevők, így lehetőség nyílt az előadókkal személyesen is megvitatni az esetleges kérdéseket.
November 16-án a szekciók összefoglalására került sor, ahol már a hallgatóság is oldottabb hangulatában, éles vitákat generáltak a konferencia résztvevőivel.

Az esemény tehát nem az első volt, ahogyan a cím is jelzi. Az ELTE könyvtáros hallgatói egy igen komoly konferenciát hoztak létre, amiről úgy gondolom más intézmények könyvtáros hallgatói is példát vehetnek.

Hardverkonfigurációk információs szakembereknek

A 21. század könyvtárosának elkerülhetetlen, hogy a 20. század legnagyobb találmányával, azaz a számítógéppel meg ne ismerkedjen. Az ismerkedés mára kevés lett. Sokkal bensőségesebb kapcsolatot kell kialakítanunk bináris barátunkkal. Sajnos sokszor csak leülünk a számítógép elé és használjuk. Többnyire helytelenül. Ha nem ismerjük magát a gép felépítését, a rajta futó programokat, valószínű több kárt okozunk mint hasznot, s lehet, hogy munkánkat nem megkönnyíteni, hanem megnehezíteni fogja.

Be kell látni, hogy a számítógépet használni kell. Meg kell tanulni, hogyan. Egy információs szakember nem képes nélkülözni ezt a találmányt. Minden könyvtárosnak, információbrókernek… elsődleges feladata az információszolgáltatás. Tehát meg kell néznünk, mi az az információ, amit szolgáltatni tudunk. Hihetetlen de be kell látnunk: 1 db. számítógéppel többre megyünk, mint egy komplett könyvtárral. A megoldás: a számítógépet integrálnunk kell a könyvtárba. Idáig jutottunk el eddig. Bent van a számítógép a könyvtárban. Lassan mindenki előtt ott van. Nyomkodjuk, s közben alig gondolkozunk el rajta, hogy mire való. A lehetőségek tárháza pedig lassan feledésbe merül. Tulajdonképpen egy mechanikus írógép is lehetne előttünk, mert szövegbevitelre használjuk legtöbbet. A hálózatba kötött számítógép fogalma pedig az e-mailezésnek -mint egyik legkellemesebb szolgáltatása a webnek-köszönhetően ki is merül.

De tegyük fel, hogy kihasználjuk mindazt a lehetőséget, amit számunkra nyújtani tud. Mire is van szükségünk akkor? A szoftveren kívül hardverre. Mi a hardver? Egy régi vicc szerint: “Amibe bele tudunk rúgni. Mi a szoftver? Ami miatt belerúgunk a hardverbe.” Ahhoz, hogy a szoftverrel hatékonyan dolgozni tudjunk ismernünk kell a hardvert. Azokat az elemeket, amelyek meghatározzák az alkalmazások futtatásának lehetőségeit és munkafolyamatát.

Egy működőképes számítógépnek a következőket mindenképpen kell tartalmaznia:
ház, tápegység, alaplap, processzor, RAM memória, háttértár (winchester), grafikus vezérlő (videokártya), monitor, billentyűzet+egér

(feltételezzük, hogy kábeleket adnak az egyes alkatrészekhez és 230V-os konnektorral is rendelkezünk)

Hardverelemek működőképes és kompatibilis konstrukcióját konfogurációnak nevezzük. A következőkben nyomonkövetjük, hogy egyes munkafolyamatokra milyen konfogurációkat szükségeltetik beszerezni, ill. használni.

Számítógép beszerzés

Márkákat és konkrét termékeket (most még) nem nevezek meg, csak terméktulajdonságokat és a legfontosabbat: megközelítő árat.

Könyvtári ellátás részére:

Többnyire szövegbevitel, internet-hozzáférés, e-mailezés, iskolai tanulmányi rendszer(NEPTUN,GTR), OPAC elérése a cél. Ennek megfelelően egy alapkategóriás gép (ami még nem is olyan rég felsőkategóriás volt) kiválóan alkalmas erre a szerepre. Ennek megfelelően kell a konfigurációt megtervezni.

Egy alapkonfiguráció tökéletesen elég ezen feladatokra. A kívánt gép paraméterei a következők:

Processzor : 1600 MHz, Socket AM2
Memória : 512MB DDR-II – 533MHz
Merevlemez : 80GB SATAII – 7200RPM – 8MB
Videokártya : Integrált VGA nVidia GF6100
Optikai meghajtó : NEC 18x DVD iró Dual Layer
Alaplap : Socket AM2, VIA K8T890 CF + VIA VT8237A, DDR2 800/667/ 533, PCI Express, ATX, SATA
Ház : ATX – 400W + rendszerhűtő

a konfiguráció megközelítőleg 55.000 HUF-ért elérhető.

Dolgozók részére:

Maga a fogalom tág. Lehet a dolgozó tanár, könyvtáros…mindenki aki számítógépen dolgozik. Ennek következtében kiszélesülhet a felhasználások tárházának köre. Kell arról is gondoskodnunk, hogy ez a PC már multimédiás számítógép legyen. Elképzelhető, hogy videót kell néznünk rajta, esetleg hanganyagot kell feldolgoznunk. Használjuk online üzenettovábbításra, de akár nyomtathatunk is vele, szkennelhetünk is vonalkódot olvashatunk le vele. egyszóval ez a gép legyen: erős.

A kívánt konfiguráció imígyen néz ki

Processzor : 2200MHz Socket AM2
Memória : 1GB (2x 512MB)DDR-II – 800MHz
Merevlemez : 250GB SATAII – 7200RPM – 8MB
Videokártya : GeForce 8600GT 256MB TV/DVI
Optikai meghajtó : 18x +/- Dual Layer DVD író
Alaplap : Socket AM2, nVidia nForce 430, DDR2 800/667/ 533, PCI Express, SATA, ATX
Ház : ATX 400W ház + rendszerhűtő

Mindez 95.000 HUF-ért elérhető

Szakemberek részére:

Azok a munkájukat és hobbijukat kiválóan végzők, akik maximálisan ki tudják használni computerük minden tranzisztorát. Ők azok, akik élni sem tudnak anélkül, hogy ne pörögnek kezük alatt a munka, s annál idegesítőbbet el sem tudnak képzelni, minthogy a gép fizikai fogyatékossága miatt munkájuk kárba vész időveszteséget okoz… Az idő pénz, az információ pedig érték. Felső vezetők, informatikusok, információgazdászok, online információközvetítőknek feltétlenül fontos, hogy olyan géppel rendelkezzenek, aminek az árát nem szabad nézni. Ebből van bőségesen a piacon. Természetesen végsőkig most sem ürítjük ki pénztárcánkat, mert költségvetésünk nemcsak számítógép vásárlásra van szánva.

Ennek megfelelő konfiguráció a következő:

Processzor : 3000 MHz, 2 magos, Socket AM2
Memória : 2GB (2x 1GB) DDR-II – 800MHz
Merevlemez : 320GB SATAII – 7200RPM – 16MB
Videokártya : GeForce 8600GTS 256MB TV/DVI
Optikai meghajtó : 18x +/- Dual Layer DVD író
Alaplap : Socket AM2, nVidia nForce 570-SLI, DDRII 800/667/ 533, PCI Express, SATA, USB, FireWire
Ház : ATX ház + 450W táp

Összesen: 162.000 HUF

+

Természetesen mindezen felül még egy monitor is szükségeltetik mindegyik konfigurációhoz. Monitor terén csakis kizárólag LCD monitorokban szabad gondolkozni. Azt pedig 40.000 HUF alatt nem fogunk találni. Ha pár 1000 FT-ot ráteszünk már márkásat is kaphatunk, ami azért egy monitornál fontos. Így jutottunk a következő monitorhoz:

Válaszidő – ms : 8 ms
Látószög H/V : 160°/160°
Felbontás : 1280*1024 pixel
Fényerő : 300 cd/m2
Kontraszt arány : 700:1

Ő márkásan: 46.000 HUF

Magunk is összeállíthatunk egy komplett konfigurációt

Ház/táp: a számítógépházat és a tápegységet az esetek 90%-ában együtt adják. Általában álló számítógépházak vannak a piacon, ami teljesen ésszerű, mert az álló jobb helykihasználásával verhetetlen. Valamint legelterjedtebbek az ATX méretű házak. Esetünkben egy álló ATX ház tökéletesen megfelel. Természetesen tápegységgel együtt szeretnénk, mert drót -összekötögetésből és forrasztásokból nem vagyunk eléggé profik. A tápegység legfontosabb tulajdonsága a teljesítménye. Ezt wattban adják meg. Elég róla annyit tudni, hogy ma már 400W alatti tápot nem érdemes venni, mert sok eszközt kell neki ellátnia árammal.

A jó hír, hogy 10.000 HUF alatt meg lehet úszni, ha ügyesen választunk. A mi igényeinknek megfelelően elég egy 4db 5.25 inches, és 2+5db 3,5 inche, 2 db elülső USB csatolóval rendelkező, mikrofon és speaker kezelővel felszerelt, 2 db ventillátorral ellátott ház, ami egy 400W-os tápot is magában hordoz. Ára mindössze: 10.000 HUF

Alaplap: kényelmesen lapozgathatjuk pénztárcánkat, mert a kívánalmaknak megfelelő alaplap nem fog megterhelni. Még nem is adjuk annyira alább. Vásárolhatunk egy egész komoly alaplapot, úgy, hogy nem futunk ki a keretből.

Egy ATX méretű, Socket AM2-es processzorfoglalatú, nVidia nForce 550-es chipkészletű, DDR2-es 800/667/ 533MHz-et támogató memóriavezérlőjű, PCI Express videókártya vezérlőegységgel felszerelt, integrált LAN és audiovezérlővel rendelkező, ATA és SATA vezérlőt, 4 USB, 1 FireWir, 2 PS2-es I/O hátlappal rendelkező alaplapot már bruttó 17.000 HUF-ért be lehet szerezni.

Processzor: ugyancsak nem verjük magunkat iszonyatos költségekbe, és az ellátandó feladatokat figyelembe véve választunk processzort. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy már van egy alaplapunk, ami Socket AM2-es procifoglalattal rendelkezik. Ennek megfelelően csakis olyan processzort vehetünk, ami jó ebbe a foglalatba. Találtunk is ilyet.

Egy 2200 MHz-en üzemelő, Socket AM2-es foglalatba való, 64 bites, 128kb L1 és 512kb L2-es cache memóriával rendelkező, kiváló minőségű processzor, összesen 11.000 HUF.

Memória: itt már vigyáznunk kell. Van egy alaplapunk és egy processzorunk. A RAM, az alaplap és a processzor 3-an alkotnak nagy triót. Az alaplapunk DDR2-es RAM-ot támogat, ennek megfelelően, kell vásárolni. Ezen kívül a RAM működési órajelére is oda kell figyelnünk. Alaplapunk 800/667/ 533 MHz-et támogat.

Tehát egy DDR2-es, 533 vagy 667 vagy 800 vagy annál nagyobb MHZ-en üzemelő RAM-ot kell választanunk. A legfontosabbról pedig még nem is beszéltünk: a RAM kapacitása. RAM-ból meg sosem elég. 1GB RAM, nem árthat, pláne most, hogy padlón vannak a RAM árak. Ennek megfelelően 5.000 HUF körüli áron hozzá tudunk jutni egy db 1GB-os RAM-hoz.

Háttértár: szerencsénkre, itt már csak az alaplappal összekötő slotra kel odafigyelni. Mivel már elérhető áron be lehet szerezni egy SATA-s winchestert, így nem hagyjuk ki a lehetőséget, hogy adatátvitelünk megsokszorozódjon.

WinchesterSajnos 10000 HUF alatt nem nagyon vannak winchesterek a piacon, így mindenkép fölötte kell gondolkozni. Egy 80 GB-os winchester a legalsó kategória, ami kb. 10000 HUF. Akkor miért ne vegyük meg a 250 GB-os winchesterünket 14.000 HUF-ért?

Grafikus vezérlő: ha másért, nem azért vegyünk ilyet, hogy legyen hova bedugni a monitorunk csatlakozóját. Komolyra terelve a szót, egy alapkategóriás gépnél követelmény, hogy legalább az interneten található mozgóképeket le lehessen játszani, de a legfontosabb, hogy a monitoron való megjelenés a lehető legjobb legyen. Alapkövetelmény, hogy a 32 bites színmélységet tudja produkálni, és olyan éles képernyőt lássunk, mint 1280X1024 képpont.

Mivel alaplapunk a PCI Express foglalattal rendelkezik, így PCI Expresses videókártyára van szükségünk. Egy PCI Expresses 256MB DDR2-es belső memóriával rendelkező 525MHz-n üzelemő videókártya nagyjából 12.000 HUF-ba fog kerülni.

Monitor: az egyik legkényesebb téma. Sokszor maguk az informatikusok sincsenek tisztában a monitor működési elvével. Esetünkben sem fontos tisztázni ennek menetét. Teljesen egyszerűen bemutatnánk, hogy mire kell odafigyelni. A monitor a megjelenítő eszközünk. Monitor nélkül a gép él, de mi tehetetlenek vagyunk. Ezt ki is használják a gyártók, és ma már a monitor az az eszköz, ami a legjobban leterheli pénztárcánkat. Természetesen hagyományos sugárkatód-csöves CRT monitort potom pénzekért be tudunk szerezni. Nem véletlenül. Későbbiekben lesz szó még a monitorokról, de most elég annyi, hogy TFT/LCD monitort kell vennünk. Alapesetben megfelelő lenne a 14 vagy 15 colos monitor is, de ma már nehezen találunk ilyet a piacon. a 17 colos monitornál meg csak annak kelljen nagyobb, aki ki is használja a széles képernyőt, ill. olyan monitort talál amelynek a méretnövekedése az oldalak méretével arányosan változott.

MonitorAmire nekünk szükségünk van tehát egy 17 colos megbízható gyártótól származó LCD monitor. Így akadunk egy 8 ms (milliszekundumos) képernyőfrissítés, 160/160 fokos látószögű, 1280X1024-es felbontásra képes, kiváló minőségű monitorra, nem csekély 47.000 HUF-ért

Billentyűzet/egér: ha már működik a számítógép az magától nem fog semmit sem csinálni. Ezért azt valamilyen módon vezérelni kell. Ennek megfelelő eszközei a billentyűzet, ami a számítógép történetének kezdetétől a legfontosabb vezérlő egység, valamint Engelbart nagy találmánya, az egér, amely a grafikus felületen való kézi vezérlést teszi lehetővé. Alaplapunk ugyan rendelkezik PS2-es csatolóval, de reményeink szerint erre nem lesz szükség. Ugyanis mi a vezeték nélküli technológiára hajtunk, valamint egy olyan csomagra, amely a billentyűzetet és az egeret egyben tartalmazza.

Találhatunk is ilyen csomagokat bőven, de ha minőségre megyünk (és optikai elemeknél mindenképp oda kell rá figyelni), akkor kicsivel többet áldozunk rá. Ideálisnak mondható a billentyűzet és optikai egér, aminek az érzékelője USB-n keresztül csatlakozik a számítógépre vezeték nélküli, márkás, és összesen 10.000 HUF-ba kerül.

Mindez monitorral együtt 126.000 HUF, ami nem mondható túl soknak, viszont elég “ütős” kis gép lett belőle.

Figyelem! Az árak megközelítőleg valós, Magyarországi adatokat tükröznek.
A képekre klikkelve az eszköz nagyobb méretű képe látható.

A könyvtár 2.0 gyakorlati alkalmazása

Tegnap került sor a Műszaki Szekció rendezvényére az OSZK-ban. Az esmény Nagy Zoltán elnök úr rendkívül szimpatikus megnyitójával indult. Kiemelte, hogy az esemény nyitott minden könyvtáros kolléga és érdeklődő előtt, híven a Műszaki Szekció nézőpontjához. Az első előadás során Ládi László a könyvtár 2.0 elméleti és gyakorlati vonatkozásait vázolta. Előadása jórészt az áprilisban a Networkshopon elhangzott anyagára épült, kiegészítve néhány friss adattal. Utána Takács Dani beszélt a nyílt szoftverek és nyílt könyvtárak lehetőségeiről, előadása végén pedig bemutatott egy wordpress telepítést is. Utána Koroknai Sándor osztotta meg könyvtárában szerzett tapasztalatait a témában. Majd Paszternák Ádám fejtette ki gondolatait a webes könyvtári gyűjtemények kezelése kapcsán, bemutatva a Kávészünetet. Utána Kardos Andris mutatta be az UTCA projektet, előadásának anyaga szintén a Networkshopon áprilisban elhangzott előadására építkezett, ezúttal újabb keresési példa bemutatásával fűszerezve. Végül én következtem és megkíséreltem bemutatni az InfoTéria Projektet. Az előadások után sajnos nem maradt idő a kerekasztal beszélgetésre mert az előadások kifutottak a kiszabott időkeretből. Az első előadás kicsit hosszúra nyúlott talán, és a későbbiek is csúsztak valamelyest. Mindenképpen jó lett volna a beszélgetés, mert érzésem szerint néhány kérdés megosztotta azért a jelenlévőket, ami egyáltalán nem meglepő. Érdekes szakmai vita kerekedhetett volna, de hátha ami késik nem múlik… A szervezők azt mondták az elhangzott anyagok webes formában mindenképp, esetleg nyomtatott formában is visszaköszönnek még.

Részletekbemenő beszámolót reményeim szerint mihamarabb olvashatunk a Konferencia Klogon.

A könyvtár 2.0 gyakorlati alkalmazása

Az MKE Műszaki Könyvtáros Szekciója A könyvtár 2.0 gyakorlati alkalmazása címmel rendezvényt tart október 26-án az OSZK-ban. A meghívó innen érhető el. A program a következő:

1. Ládi László: Könyvtár 2.0 – Helyzetkép a magyar könyvtárakban

2. Takács Dániel : Nyílt szoftver – nyílt könyvtár

3. Koroknai Sándor: Web 2.0 bevetésen – tapasztalatok egy közművelődési könyvtárban

4. Paszternák Ádám: Elsősegély csomag – Webes könyvtári gyűjtemények és kezelésük

5. Kardos András: Az UTCA fejlesztése – új lehetőségek az együttműködésben

6. Matolcsi Zoltán: Az InfoTéria Projekt

 

 

LS@t az ereses! Avagy ATOMOT nekik!

Kis szubjektivitással kibővítve szeretnék rávilágítani, hogy “nem csak az RSS-é a világ”. Alcím: ATOM vs. RSS.

Miért pont Atom?

Mert:

  • Az Atom rendelkezik szabványos felderítési protokollal, az RSS nem.
  • Az RSS nem szabványosított egyetlen testület által sem, míg az Atom 1.0 IETF szabvány
  • Az RSS nem nyílt szabvány, jogai a Harvard Egyetemet illetik. Az Atom egy nyílt szabvány.
  • Az Atom az XML névtéren belül használható, az RSS nem.
  • Az Atom az xml:lang attributtomot használja a feed nyelvének leírására, az RSS nem, csak a saját “language” tagjét.
  • Az Atom 1.0 rendelkezik IANA által bejegyzet MIME típussal, az RSS nem.

Ez 6 db RSS nem, a 6 db Atom igennel szemben. De térjünk a legelejére, hogy mindenkinek világos legyen miről is van szó, mert a nemtudásnak komolyabb következménye is lehet, mint a “használni tudásnak”. (Ahogy a jogot is lehet nem tudni, de nem lehet, nem betartani, s nemtudásunk nem mentesít semmilyen félreértés alól.)

Fogalomtisztázások

A honlapok általában tartalmaznak egy rövid leírást is, amelyek kiegészülnek egy hivatkozással. Ez a hivatkozás mutat a csakis HTTP alapú protokoll alatt, és SGML nyelven íródott (a mai honlapok többsége ilyen) weblapok SGML/XML fájljára. (Az XML bővebb megismeréséhez a legjobb könyv: Szövegfeldolgozás XML alapokon / Bíró Szabolcs. – Budapest : Neumann Kht., 2005). Ezt az XML fájlt nevezzük a honlap “feed”-jének. A feed egy weboldal üzeneteinek csatornája és nem az RSS maga a csatorna, de még csak nem is az Atom. Nincs RSS feed! Web feed van! Tehát a feedek (a kispad.hu megfogalmazása szerint) “valójában RSS, RDF, Atom, vagy egyéb specifikáció szerint szerkesztett, dinamikusan frissített XML dokumentumok”.

ATOM és RSS

És itt térnénk a lényegre. Mi akkor az RSS, az Atom és a többiek? Ezt a kérdést sajnos fel kell tenni mert sokan csak beszélünk róla és valójában fogalmunk sincs, hogy mi ez. Előző okfejtésünkből kiindulva: “specifikáció”. Itt bátorkodok idézetelhez nyúlni és olyanok írásait elfogadni, akik szebben tudnak fogalmazni.

RSS

Az RSS a rendszeresen frissülő web-alapú tartalmak közzétételére szolgáló *szabvány*. Alkalmazása lehetővé teszi, hogy weboldalak meglátogatása nélkül értesüljünk a frissen publikált információkról, továbbá, hogy egyetlen, jól rendezett, átlátható “tartalomjegyzékbe” gyűjtsük össze a különböző forrásokból származó információkat.

(Forrás: HWSW)

Atom:

Az Atom egy XML alapú, a tartalom terjesztésére szolgáló *szabvány*. Az Atom fejlesztőinek célja egy univerzális publikációs szabvány kifejlesztése volt blogok és más, olyan webhelyek számára, ahol a tartalom gyakran frissül. Az Atomot használók egy atom.xml fájl betöltésével tájékozódhatnak a webhely wáltozásairól. (Itt a szabvány helyett fájlformátum állt de magyarosítottam mert egy XML formátumról van szó, ami tulajdonképpen egy XML szabvány azaz az Atom egy szabvány)

(Forrás: Wikipédia)

Az Atom jobb!!!

Tehát meggyőzödhettünk a definíciókból, hogy ugyanarra jó mind a két szabvány, de miért is jobb az Atom hírhedtebb társánál?

Az elején feltüntetett okoknál fogva és a továbbiakért is:

  • Az Atom gyártófüggetlen és a felhasználók által szabadon kiterjeszthető; “nyílt szabvány”.
  • Az Atom az XML névtéren belül fekszik.
  • Az Atom tartalmaz egy “önfeltárási” (autodiscovery) lehetőséget, amellyel lehetővé teszi a feed aggregátoroknak a feed létének automatikus felderítését.
  • Az Atom megkülönbözteti a relatív és abszolút URI-ket.
  • Az Atomban van külön “összefoglalás” (summary) és “tartalom” (content) elem.
  • Az Atom a hasznos információkat explicit módon egyszerű szövegként vagy HTML-ként címkézi meg.
  • Minden elemnek van egy teljesen egyedi azonosítója (ID).

(Forrás: Webbuilder)

 

Akinek még mindig nem elég meggyőző, annak ajánlani tudom a következő érveléseket, amik szemtől-szembe állítják a két szabványt. Kimondottan szakértők számára a Webmánia szembesítő érvelésének linkje.

 

Végső ítélet

 

Végül de nem utolsó sorban, egy nem elhanyagolható tény, hogy az IETF (Internet Engineering Task Force), az aktuális 1.0-ás Atom szabványt hivatalos szabványnak ismerte el melynek becses neve: “Atom Syndication Format”. Tehát az RSS már nem hivatalos, így jövője megpecsételődött.

Az Atomot egyre több terjesztő eszköz használja. A példa kedvéért ilyen a Google’s Blogger, Gmail, és a Google News. Már az Internet Explorer 7 is támogatja az Atomot.

Források:

http://www.atomenabled.org

http://rrd.1108.cc/az-rss-meg-az-atom-csatornak/

http://webbuilder.hu/index.php/Atom

http://hu.wikipedia.org/wiki/Atom_%28szabv%C3%A1ny%29

http://hu.wikipedia.org/wiki/RSS_%28f%C3%A1jlform%C3%A1tum%29

http://kispad.hu/feedek.html

http://geekswithblogs.net/bpaddock/archive/2004/05/18/5029.aspx

http://wiki.hup.hu/index.php/IETF

…valamint a szövegben említettek

 

 

 

10 hasznos tanács információközvetítő palántáknak

1. Merjünk kérdezni!
Mert senki sem jön a tudás birtokában világra. Még egy “információbróker” sem tud mindent, sőt, kevesebbet mint gondolnánk.
Merjük bevallani, ha nem tudunk valamit, és kérdezzük meg! Ne legyünk büszkék és ne fogjuk rá, hogy tudjuk, amikor nem. Lehet, hogy tudatlanságunk bevallása nem fogja munkahelyi pozíciónkat erősíteni, de megelőzhetünk vele egy később nagyobb behatással járó kellemetlenséget.
Utánna is lehet nézni a probléma megoldásának és át lehet hámozni több ezer oldalt, ill. több millió elektronikus karaktert, de ha tudjuk, hogy ki tudja ne legyünk restek megkérdezni tőle, akkor sem ha ezzel veszítünk presztizsünkből a válaszadó szemében.

2. Nem az információ tudása a lényeg, hanem az információ holléte.
Tipikus információs szakember probléma. Ha olyan problémával állunk szemben, amire nem tudjuk a választ, akkor nem tudni kell, vagy nemtudni, hanem gondolkodni. A lényeg, hogy legyen foglamunk a probléma mibenlétéről, és megkeressük a választ a probléma megoldására.
A tudás=az információtároló hollétével (esetünkben). Az információ értéke, ebben az esetben a megtalálás idejével fordítottan arányos.

3. Ne bonyolítsuk túl! A legegyszerűbb a legjobb megoldás ebben az esetben is.
Az információ elérésének az útja lehet egyszerű és bonyolult. Hozzátenném nem hivatalosan létezik a kényelmesebb és
hepehupásabb út is. A bonyolult és a kényelmesebb út sokszor párosul, ennek eredménye az elmaradt munka, a nem határidőre megválaszolt problémafelvetés…
A négy kategória közül mindig az egyszerűbbet kell választani. A legjobb ha ez a legkényelmesebb is de egy ilyen szakmában nem szabad, hogy ez a szempont mérvadó legyen.
A legegyszerűbb utat egy fejben jól átgondolt problémamegoldó algoritmus levezetése eredményeként kapjuk. Ebben kiküszübültük a többirányú elágazásokat és a helytelen műveleteket.
Ez lesz a legegyszerűbb út az információ megszerzéséhez. Sokszor ez sem ilyen egyértelmű. Tapasztalatszerzés során ez az automatizált algoritmizálás tökéletesedik. Addig viszont mindig lesznek olyan elágazások, amik a gyakorlattól függnek.

4. Minden olyan adat, amit a kérdező fél nem tud: információ.
Az információ nem mindig készpénz. Nem minden információ hiteles, sokszor nem is tudunk rá hivatkozni, mert mi sem tudjuk, hogy honnan tudjuk, ill. mióta.
Ha csak fogalmunk van dolgokról, akkor is osszuk meg azokat, mert segíthetünk vele döntést hozni. Fontos minden alkalommal: ha ilyenre kerül sor, mindig tegyük hozzá, hogy mennyire valószínű az információ hitelessége, s mennyire megbízható forrrásból származik, valamint sokat jelenthet az infromáció “kora”.

5. Ha rendelkezünk hiteles információval, mindig adjuk meg annak hitelességét és hivatkozzunk!

Vagyis hivatkozzunk a hitelességre. Nehéz elképzelni, hogy egy információt hasraütésszerűen hozunk létre (bár sajnos van rá precedens). Ily módon nem kerülhetjük ki a forrás elemzését, amit ha kötelezőszerűen nem is fontos mindig megadni, de tudni kell akkor is ha nem kérdezik.
A legjobb az lenne ha a megrendelő kérné azt is, ennek fejében kiküszöböljük az információközvetítő szubjektív többlettartalmát, akaratán kívül.

6. Törekedjünk objektivitásra!
Mint oly sok szakmában, itt is fokozottan fontos szabály, és mint oly sokszor, újra- és újra meg kell említenünk. Hajlamosak vagyunk a kedvenc dolgainkkal teletűzdelni mindeféle hétköznapi és hivatalos dolgainkat. Az információközvetítés nem tűri, hogy kényünkre-kedvünkre alakítsuk a tényeket, még akkor sem ha tudunk mire hivatkozni.
Sajnos néha engednünk kell, ha az információt csak egy helyen találtuk meg. Ha viszont nem, akkor kötelességünk több forrás összehasonlításával információelemzést végezni s azokból konklúziót levonni, az összes felhasznált forrás megjelölésével.

7. Analizáljunk!

Ha több forrásból dolgozunk már az is valamilyenfajta összehasonlítás, amiből konklúzió vonható le. Az ily módon létrejött információt megvizsgálhatjuk, ill. formázhatjuk.
A létrejött “információs halmazból” vonjuk le az adatokat, ill a halmaz információs részének hiányosságait tömjük be oly módon, hogy megkeressük a hiányzó részeket, vagy értelmezhetővé tehetjük saját tudásunkkal, úgy, hogy információértéke ne szenvedjen csorbát. Így megkapjuk a releváns információt, amelyhez hozzátehetünk többlettatartalmat is.

8. Adjuk el az információt!
Na nem kell mindig az anyagi vonzatra gondolni. Természetesen ingyen senki sem dolgozik, de nem mindig a megrendelő fizet. A létrejött információs csomag nagy valószínűséggel csak számunkra értelmezhető.
Ezt olyan formába kell önteni, hogy eladható (átadható) legyen. Más által is, de legfőképp a megrendelő által legyen értelmezhető. Nem utolsó szempont az információt grafikus úton megjeleníteni, ami egy vizuális hatást jelent, s sokkal esztétikusabb is mint egy 3 dimenziós mátrix. A multimédiás (professzionális) megjelenítés, akár az információ silány minőségét is feledtetni tudja.

9. Legyünk figyelmesek és ha kell dolgozzunk kétszer!
Az információ nem találása nem mentesít minket a figyelmetlenségünk alól. Ha az információ nem létezik, akkor arra egy jó információs szakembernek rá kell jönnie. Ha létezik és nem találtuk meg, akkor vagy nem voltak adottak a feltételek (azaz hátrányos helyzetből indultunk hasonló poziciot betöltő kollégánkkal szemben) vagy elsiklottunk fölötte végső elkeseredettségünk közepette.
Ha megtaláltuk az információt, de nem elemztük, nem bizonyosodtunk meg az információ forrásának hitelességéről, ill. nem volt alkalmaunk összehasonlítást végezni, akkor vagy az előbb említett problémák léptek fel, vagy restek voltunk az információmegszerzéstől a megrendelőnek való átadásig való utat megtenni. Ez sokszor előforduló probléma!

10. Csak azt a munkát vállaljuk, amit meg is tudunk csinálni!
Természetesen előre nem lehet tudni, hogy képesek vagyunk-e az adott információt átadni, de lehet sejteni, hogy képesek vagyunk-e arra, hogy a feladattal szembenézzünk.
Az FBI titkosított aktáiból előreláthatólag semmiféle információt nem tudunk kipréselni. Ezért hasonlóan képtelen megrendelést fel se vegyünk, ill. ha módunkban áll, utasítsuk el!

Ha azt kérik, hogy melyik az a cég amelyik Európában a legjobb minőségű-és árú műanyag nyílászárókat készíti, csak abban az esetben vállaljuk, ha rendelkezésünkre állnak az információ megtalálásának feltételei.
Ha a megkeresés azzal kapcsolatos, hogy mely napokon, hogy van nyitva az Országos Széchényi Könyvtár, akkor ha nem tudjuk a megoldást, jobb ha más pályát választunk.
Sokszor az információközvetítés feltételeit nem mi határozzuk meg hanem a környezet. Az emberi tényezőn kívülálló tényezők lehetnek a:

  • felszerelés
  • beruházás
  • felsőbb vezetői hozzáállás
  • jogosultság
  • felhasználói igény

A XXI.század könyvtára avagy a jövő könyvtára Thomas Frey szerint

Thomas Frey amerikai futurológus és író, pillanatnyilag a Da Vinci Intézet vezetője (de volt már az IBM mérnöke is) összefoglalta azokat a trendeket, amelyek szerinte a jövő könyvtárait alakítna/formálni fogják. A szakértő okfejtése, témavezetése kilenc pontban összefoglalva a Mindentudás Egyetemének oldalán olvasható.

1.”A folyamatosan változó kommunikációs technológiák időről időre megváltoztatják, hogy miként férünk hozzá az információhoz.”- Frey úgy véli nem lehet pontosan tudni melyik technológia (irányzat) lesz az, melyhez a könyvtáraknak majd idomulniuk kell. Azt leszögezi, hogy gyorsabb, pontosabb, olcsóbb és határozotabb lesz az új technológia és nem fog a Guttenberg-galaxishoz kötődni. Frey okfejtése és érvelése logikus, hiszen azt állítja minden technológiának meg van a maga korszaka, mely előbb vagy utóbb lejár. De ez egyet jelent a Guttenberg-galaxis halálával? Vagy csak békés egymás mellett élést irányoz elő más technológiák szülöttei mellett? Frey fejtegetései alapján feltételezem, hogy szerinte a Guttenberg-galaxis háttérbe fog szorulni, ami reális elképzelésnek tűnik. Hiszen már most ebbe az irányba tendál a dolog, nem fognak eltűnni a nyomtatott könyvek, de szerepük csökkeni fog és ez már most is érezhető.

2.”…hamarosan elérünk az információ tárolásában rejlő lehetőségek végéhez.” Ez megint csek világos és érthető, hiszen régóta munkálkodnak a szakemberek azon, hogy minnél kisebb helyen minnél nagyob mennyiségű adat váljon tárolhatóvá, de ennek is van fizikai határa. Ebből adódóan nyilvánvalóan a fejlesztések középpontjába ezentúl az információ tartossága, hozzáférhetősége, elérési ideje kerülhet. És joggal feltételezi azt is, hogy a legkritikusabb kérdés maga a megtalálhatóság lesz. ! Ha jobban belegondolunk ez is helytálló okfejtésnek tűnik, hiszen már manapság is könnyű megfulladni az információban…

3.”Változás előtt állnak a manapság használt keresőtechnológiák is.” Hát igen, az előbbi megállapításból következik a harmadik pont. Frey szerint a mai keresési technológiák -szemben a jövőben alkalmazandóakkal- igen könnyűek, aminek az oka, hogy csak szövegalapú kereséseket végeznek. De rövidesen jóval komplexebb keresők állhatnak majd a szolgálatunkba, melyek az ízlés, szaglás, anyag, tükröződés, hangszín, gyorsaság alapján fognak keresni! Mivel jóval bonyolultabb metódus lesz a keresési folyamat, egyre nagyobb szükség lesz olyan szakemberekre (informatikus könyvtáros, információbróker, információmenedzser, információs tanácsadó stb.) akik boldogulni tudnak majd ezekkel a programokkal/eljárásokkal. Az biztos, hogy radikális változás (fejlődés lesz) abban az esetben, ha valóban ilyen jellegű kereső generáció lát majd napvilágot. Előtérbe kerülhetnak az adatbányászatban, szövegbányászatban használt eljárások, technikák.

4. Nélkülözhetetlen, hogy”…a jövő könyvtára alkalmazkodjon ahhoz a jelenséghez, melyet Frey idősűrítésnek nevez. ” Mit jelent az idősűrítés? Manapság egyre több információval találkozunk nap mint nap, egyre nagyobb az igényünk az információra és ennek hatására igyekezünk/rákényszerülünk minél több dolgot belesűríteni az időnkbe (“ezt az oldalt még megnézem, ezt a bejegyzést még elolvasom, ide még írok egy megjegyzést, még el sem olvastam a leveleimet…”). “Átlagban akár két órával kevesebbet alszanak az emberek (6,9 órát egy nap) mint 80 éve! Az amerikai fiatalok 66 %-a pedig egyszerre szokott TV-t nézni és internetezni.- olvasgatjuk az oldalon.” (itt.)

A könyvtáraknak szem előtt kell tartaniuk,hogy az információt az emberek egyre gyorsabban és minél egyszerűbben akarják (majd, de már most is !) befogadni. Frey szerint nagy esély van arra, hogy a billentyűzetek majd eltűnnek, egész egyszerűen azért, mert használatuk körülményes. Mi lesz helyette? Az még a jövő titka…

5. Thomas Frey következő thézise, hogy “…az emberiség a jövőben minden bizonnyal nagy elmozdulást tesz majd a verbális kommunikáció felé. ” Egyes feltételezések szerint 2050-re eltűnhet az írásos műveltség és akár egy új szóbeliség korszakába lépühetünk. Ez előrelépés lenne vagy visszalépés? A vélemény vitatható Frey szerint, az viszont már nem, hogy a jövőben a verbalitásnak nagyobb szerepe lesz. Ez megint csak elég valószínűnek tűnik, hiszen a mobiltechnológia, az informatika is ebbe az irányba hajlik.

6. “Exponenciálisan nő az igény a globális információk iránt.” Egyre nagyobb az emberek igénye a távoli országokról szóló (azokból származó) információkra . (Ennek okai: a globalizáció, be- és ki-vándorlások, népmozgás). Ennek terjedése nyilván összefüggésben van a ma már mindenkitől elvárt nyelvtudással.

7. “A jövőben egyre több globális rendszer épül ki, melyek használatában a könyvtáraknak kulcsszerepe lesz.” Itt van pl.: a GPS. A globalizáció hatása az is, hogy az ilyen rendszerek száma és szerepük is egyre nő. A könyvtárak funkciója főleg az lehet majd, hogy ezeknek a rendszerek működtetéséhez és használatához szükséges alapvető információkat tárolja, és elérhetővé (visszakereshetővé) tegye. Na és persze szolgáltassa.

8. “A könyvek egyszerű termékből át fognak alakulni olyan (“közös”) élménnyé“.
“A könyvárban tárolt könyvek értékelésének fontos szerepe lesz a jövőben. Bár napjainkban még sosem kérdezik senkitől, tetszett-e neki a könyv, amelyet kivett, ez hamarosan általános lesz.” Hát hozzá kell tenni, van azért ahol megkérdezik az olvasó véleményét a kölcsönzött dokumentumról. A könyvek jövőbeni szerepének megítélése pedig talán még mindig vitatéma, a digitalizáció, az elektronizáció, a médiaintegráció hatásai nagy mértékben befolyásolhatják a nyomtatatott könyv jövőbeli szerepét, értékét. Másrészt pedig az olvasás, a könyvek most is lehetnek “élmények” kiváltói, hogy mennyire lehet majd mindez globális élmény…

9. ” A könyvtárak egyszerű információs központokból kulturális központokká válnak.” “Az információk ezernyi új formájának tárolásával a könyvtáraknak központi szerepe, raktár funkciója lesz. A modern idők kulturális központjait a színházak, a múzeumok és az oktatási intézmények jelentik. Eljön – sőt részben már el is jött – az az idő, amikor a könyvtár ezeket mind magába foglalja.” Tehát egy “fedél alatt” a könyvtár, a múzeum, a színház? Érdekes integrációs elképzelés, nekem a színház valahogy nem illik a sorba, a könyvtár, múzeum és az “oktatási intézmények” funkcióbeli különbséggel bírnak. A színház a kultúra helyszíneként azért elsősorban a szórakozást és művelődést szolgálja, de csak és kizárólag a tudomány/művészet/kultúra ezen ágát képviseli. Szemben a könyvtárral, vagy a múzeummal ahol sok esetben (különösképp a könyvtűr esetében) a tudományok teljes köre képviselve van. De lehet, hogy ez csak nekem tűnik furcsának…

A könyvtárnak raktár funkciója lesz? Most is van ilyen funkciója, de szerintem a jövőben sem lesz csak ez a szerepe. Fel kell dolgozni és hozzáférhetővé kell tenni folyamatosan (!) a jövőben is a tárolt adatokat, dokumentumokat. Ráadásul a 3. pontban fejtette ki T.F., hogy az új keresési technológiák mégnagyobb szakértelmet fognak igényelni, ebben is élen kell majd járniuk a könyvtárosoknak, vagy nem?

Forrás: http://www.mindentudas.hu/magazin2/20061020konyvtar.html ; Nézze meg a jövő könyvtárát! Itt.

Ez remek vitatéma, úgyhogy hajrá:)!

 

 

Érdekes hírek

  • Kártyafüggetlen iPhone“- “Hackerek azt állítják, hogy megtalálták a legegyszerűbb módját annak, hogy függetlenítsék a telefont a kizárólagos szolgáltatótól. Eddig is megvoltak a módszerek, melyeknél azonban szükség volt durvább beavatkozásra is a készülék hardverét illetően, most azonban hozzáértők azt állítják, hogy csupán egy szoftver telepítésével pár perc alatt kifüggetlenítik az iPhone-t.” Forrás: Portfolio.hu online gazdasági újság;

http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=87023 ; 2007.08.25

  • Mikor nyomja le a net a nyomtatott sajtót? Napra pontosan még nem tudni, de az évszám és a kontinens már adott. Idén, Amerikában.
    A Veronis Suhler Stevenson elemzői cég nemrég közzétett tanulmányában az amerikai állampolgárok médiára fordított idejét mérte fel. Két fontos jellemzőt figyeltek meg: 1997 óta tavaly első alkalommal fordítottak némileg kevesebb időt a médiára az előző évi adatokhoz képest, miközben az internet kezdi lehagyni a hagyományos médiát, valamint a szórakozás megszokott formáit. ” Forrás: Transindex.ro ; http://futyi.transindex.ro/?cikk=88 ; 2007.08.13
  • 25 ÉVES A CD. Az Abba The Visitors című albuma volt az első, amely 1982. augusztus 17-én legördült egy Hannover melletti üzem gyártósoráról: ezzel – pontosabban a novemberben piacra dobott mintegy 150 címmel – indult hódító útjára a Philips és a Sony közösen kifejlesztett digitális audiolemeze. Azóta világszerte több mint 200 milliárd CD-t adtak el, az egymilliós példányszámot elsőként a Brothers in Arms című Dire Straits-album érte el.“- Forrás: Magyar Narancs; http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15138; 2007.08.?
  • A web 2.0 tizenöt legcsábítóbb ígérete. Gyorsan röppent fel a “web 2.0″, a következő generációs világháló ígérete, és éppolyan hamar vált elcsépeltté a kifejezés. Nincs rá általánosan elfogadott definíció, de a “webkettes” oldalak mindig az együttműködés és a felhasználók által gyártott tartalmak, az adatgyűjtés és -szűrés jegyében születnek. Összeállításunkban a Business 2.0 magazin válogatása alapján mutatjuk be a hazai internetezőket leginkább érintő tizenöt webkettes oldalt.“- Forrás: hvg.hu; http://hvg.hu/Tudomany/20070807_15_igeretes_web20_startup.aspx; 2007.08.08
  • Erőszakos tartalmakat blokkoló mobiltelefon. A hajléktalanokat megverik a fiatalok, diákok gúnyolják és sértegetik tanáraikat és ezeket az eseteket az elkövetők mobiltelefonjaik kameráival még le is filmezik. Eközben iskolai udvarok alakulnak át erőszakos és pornóvideók csereberélő helyévé. Ez ellen akar közösen fellépni a Samsung és a Vodafone. A Vodafone és a Samsung németországi leányvállalataink vezetői egy düsseldorfi iskolában bemutatták az első olyan mobiltelefont, amelyben már van úgynevezett ifjúságvédelmi funkció. A beépített rendszer lehetővé teszi, hogy a szülők a Bluetooth- vagy az infraport blokkolásával megakadályozzák az erőszakos és pornográf filmek, illetve videók küldését és fogadását. Igaz, a megoldás továbbra sem nyújt megoldást a videók elkészítése ellen.“- Forrás: SG.hu; http://www.sg.hu/cikkek/54360/eroszakos_tartalmakat_blokkolo_mobiltelefon; 2007.08.23
  • Csillagvárosok a Google Earth-ben. 180 fokot fordult a világ a Google Earthben, a Google virtuális térképszoftverében: a legújabb 4.2-es változatban megjelent gombbal az eddig vizsgált Földről vizsgálhatjuk a csillagokat, vagy szemlélhetjük a Hubble űrteleszkóp körülbelül égre illesztett gyönyörű fényképeit. ” – Forrás: HWSW, http://www.hwsw.hu/hirek/34064/Google_Earth_Sky_space_Nasa_csillag_galaxis_utikalauz.html; 2007.08.24
  • Szegeden ünnepelnek a szabad szoftverek hívei. Az idén is megrendezik és az idén is Szegeden a nemzetközi Szabad Szoftver Nap hazai eseményét. A szabad szoftverekkel szimpatizáló magánembereket és szervezeteket összehozó Software Freedom Dayt először 2004-ben tartották meg, Henrik Nilsen Omma sugalmazására. Akkor világszerte 60, 2005-ben már 300 helyen ünnepelték meg.“- Forrás: IT News; http://it.news.hu/hirek/2007-08-24/szegeden_unnepelnek_szabad_szoftverek_hivei.html; 2007.08.24

Érdekességek a Transindex oldaláról…

  • “…Felforgatás vádjával négyévi börtönbüntetésre ítéltek Kínában egy bloggert. Ügyvédjének elmondása szerint Csen Su-csinget (Chen Shuqinget) “az államhatalom aláásására történt uszítás” címén marasztalta el Hangcsou (Hangzhou) város népbírósága.”- Forrás: A Transindex oldala(http://tech.transindex.ro/?hir=4894); 2007.08.20
  • “…A levélszemét az mailek 66 százalékát teszi ki: a legtöbb kéretlen levél még mindig az Egyesült Államokból érkezik. A biztonsági szoftverekkel foglalkozó Symantec legutóbbi felmérése alapján az image spamek aránya – amikor csak kép van a küldeményben, és így nehezebb kiszűrni – továbbra is csökken: januárban még 52, míg júliusban már a 8 százalékot sem érte el arányuk a levélforgalomban. “-Forrás: A Transindex oldala (http://tech.transindex.ro/?hir=4896); 2007.08.20
  • “…A CIA-tól a Vatikánon át a multinacionális vállalatokig sokan élnek azzal a lehetőséggel, hogy a Wikipedia szabadon szerkeszthető, közösségi lexikon. A Wired arról informál, hogy Virgil Griffith, a California Institute of Technology munkatársa által kifejlesztett “wikiscanner”-rel azonosítani lehet, hogy az enciklopédia címszavain milyen gépről hajtottak végre módosítást. “- Forrás: A Transindex oldala, (http://tech.transindex.ro/?hir=4895); 2007.08.20
  • “…Most először jobban tetszik az amerikai internetezőknek a Yahoo, mint a Google. Az ACSI (American Consumer Satisfaction Index) száz pontjából a Yahoo 79-et ért el, ami egy év alatt 3,9 százalékos javulást jelent. A Google 78 pontot kapott a felhasználóktól, 3,7 százalékkal kevesebbet a tavalyinál. “-Forrás:A Transindex oldala, (http://tech.transindex.ro/?hir=4885),2007.08.14

Tarolt a “Banki információforrások és azok szolgáltatói” c. PP

5 hónappal ezelőtt került fel az Üzletinfo projekt slideshare felületére két általunk készített prezentáció: az egyik lásd a cím, a másik: Adatbányászati technológiák. A prezit azóta 1155 (naponta átlagosan durván 7-8-szor nézik meg) alkalommal nézték meg, a következő legnépszerűbb prezit (Gazdasági fejlődés, gazdasági elemzések és prognózisok, Készítették:Pőcze Márta és Szabó Katalin, Bp.,2004) 607-szer . Az Adatbányászati technológiákra pedig 259 alkalmommal voltak eddig kíváncsiak.

Úgy tűnik kimelkedő az érdeklődés a banki információk, információforrások után.

A prezentációk tehát itt. tekinthetőek meg.